Gengszterek klubja (1984)

Gengszterek klubja (1984)

A Gengszterek klubja egy lenyűgöző krimi-dráma, amely a 1920-as évek New Yorkjába repít minket, ahol a Cotton Club nevű szórakozóhelyen mindenki összefut: gengszterek, maffiózók, jazz zenészek és táncosnők. A történet középpontjában egy fiatal trombitás áll, aki álmai csúcsára ér, de hamar rá kell jönnie, hogy a sikernek ára van.

Eredeti cím: The Cotton Club

Típus: Bűnügyi, Dráma

Rendező: James Mangold, Nicholas Mastandrea, Sheila Waldron, Maria Mantia,

Író: Elmore Leonard, Michael Brandt, Derek Haas, Halsted Welles,

Zene: Marco Beltrami, David Betancourt, Scott Curtis, Dawn Fintor, David Giammarco, Paul Massey, John Murray, Alicia Stevenson, Ted Caplan, Jim Schultz, Donald Sylvester, Nico Salvato, Simon Coke, Matthew Harrison, Elizabeth Rainey, Jim Stuebe,

Szereplők: Richard ‘Dixie’ Dwyer (Richard Gere), Delbert ‘Sandman’ Williams (Gregory Hines), Vera Cicero (Diane Lane), Lila Rose Oliver (Lonette McKee), Owney Madden (Bob Hoskins), Dutch Schultz (James Remar), Vincent Dwyer (Nicolas Cage), Otto ‘Abbadabba’ Berman (Allen Garfield), Frenchy Demange (Fred Gwynne), Tish Dwyer (Gwen Verdon), Frances Flegenheimer (Lisa Jane Persky), Clay Williams (Maurice Hines), Sol Weinstein (Julian Beck), Madame St. Clair (Novella Nelson), Bumpy Rhodes (Laurence Fishburne), Joe Flynn (John P. Ryan), Irving Stark (Tom Waits), Mike Best (Ron Karabatsos),

Játékidő: 127 perc

Gengszterek klubja tartalma:

Amikor a jazz hangjai találkoznak a gengszterek könyörtelen világával, a nézők egy olyan időszakba repülnek vissza, ahol a fényűzés, az erőszak és a szenvedély határozza meg az életet. „Gengszterek klubja” egy látványos, ritmusos és drámai utazás a 20-as, 30-as évek Harlemjének szívverésébe, ahol a zene és a veszély egymás mellett él.

A film 1928-ban kezdődik, és a híres Cotton Club éjszakai klubjában játszódik, ahol a jazz és a stepptánc virágzik, de a fehér közönség számára a fekete művészek előadásaikat csak a színpadon mutatják be. A klubban minden este a kor legnagyobb zenészei lépnek fel, miközben a háttérben a gengszterek és a maffia intrikái és harcai zajlanak.

A történet középpontjában Dixie Dwyer áll, egy tehetséges trombitás, akit Richard Gere alakít. Egy este a klubban megment egy maffiavezér, Dutch Schultz, életét, akit James Remar személyesít meg. Schultz háláját kifejezve munkát ajánl neki, és hamarosan Dwyer bekerül a maffia veszélyes és csábító világába, miközben románcba kezd a gengszter szeretőjével.

A film bemutatja a klub életét, az előadóművészek és a gengszterek közötti feszültséget, és azokat a konfliktusokat, amelyek a társadalmi feszültségek és az etnikai megkülönböztetés következtében alakulnak ki ebben a korszakban.

A „Gengszterek klubja” azok számára ajánlott, akik szeretnének betekintést nyerni egy olyan időszakba, amikor a jazz, a tánc és a gengszterek uralták a várost. A film vizuális megjelenítése, a kosztümök és a díszletek hűen tükrözik ezt a korabeli korszakot, és lehetőséget adnak a nézőknek arra, hogy teljes mértékben elmerüljenek ebben a világban.

A film tökéletes egyensúlyt teremt a muzikalitás és a dráma között, és a karakterek közötti interakciók, a szerelmi szálak és a maffia belső harcai mind-mind hozzájárulnak a film sűrű atmoszférájához. Az előadóművészek életének és a gengszterek könyörtelen világának összefonódása egy olyan történetet alkot, amely egyszerre izgalmas, szórakoztató és gondolatébresztő.

Érdekességek és háttértények

A „Gengszterek klubja” Francis Ford Coppola rendezésében készült, aki olyan filmeket készített, mint „A keresztapa” sorozat és az „Apokalipszis most”. A film alapját egy valóságbeli klub, a Cotton Club szolgáltatta, amely a 20-as, 30-as években virágzott Harlem városrészben.

Richard Gere saját trombitajátékát hallhatjuk a filmben, ami azt mutatja, hogy a színész nemcsak az előadásban, hanem a zenében is otthonosan mozgott. A film sok kritikát kapott a fekete karakterek ábrázolása miatt, ami a kor társadalmi feszültségeit és az etnikai megkülönböztetés kérdését veti fel.

A „Gengszterek klubja” a korabeli társadalom és kultúra sokszínűségét mutatja be, és egy olyan időszakot idéz meg, amely sok szempontból hatással volt az amerikai kultúrára és zenére.